Gazdaságosan vezetni sexy!

Persze erre a feltevésre, mindenki rákontrázhat, hogy hát héj, majd tötyögök, meg feltartom a sort, meg mindenki dudál rám, meg anyázik! Nem fogok ám kullogni! 

Ellenben, ha gazdaságosan, illetve megfontoltan vezetünk annak több pozitív eredménye is lehet! Először is a jegesmedvék boldogabbak lesznek, mert lassabban fogy el alattuk a jég! Másodsorban pedig a pénztárcánk belső tartalma is csekélyebb mértékben fog csökkenni. 

A jegesmedvék aranyosak, meg minden, de szerintem a legtöbb embert a pénztárcája jobban érdekli!

Ahhoz, hogy megállapítsuk, hogy hogyan tudunk gazdaságosabban közlekedni személygépjárművünkkel, első sorban három forgalmi helyzetet szeretnék felvázolni. Tudom, hogy ennél sokkal több létezik, de szerintem ezzel a hárommal, letudom majd fedni a forgalmi szituációk többségét.

1. Belvárosban, vagy autópályán teljes dugó, a sor csak lépésben halad.

Ha a sor csupán lépésben, vagy egyáltalán nem halad, sajnos abban az esetben nem sok mindent tehetünk. Természetesen logikus az az elképzelés, hogy ha nem kell menni, akkor a motor leállítható. Ha pedig a motor nem üzemel, akkor nem is fogyaszt semmit, tehát pénzt spórolunk. Valószínűleg így született meg a Start-Stop rendszer. Én ennek két dolog miatt nem vagyok híve. Első sorban a sok indítás és leállítási ciklus araszolás esetén sokkal többet használja a motor önindítóját, ami az eszköz idő előtti tönkremeneteléhez vezethet. Másodsorban jön a nyár és szerintem álló motornál nem hiszem, hogy nagyon menne a légkondi kompresszora. A negyvenfokos autóban izzadva pedig kevesen gondolnak a jegesmedvékre! Ilyen helyzetben szerintem azt érdemes tenni, hogy ha megindul a sor kis gázzal szépen araszolunk a dugó végéig. Két dolgot ne csináljunk. Ha megindul előttünk a sor felesleges hirtelen nagy gyorsítással utána eredni. A másik pedig, hogy ne bőgessük a motort álló helyzetben, mondjuk azért ez elég logikus.

2. Bármilyen típusú úton viszonylag nagyobb forgalom, de a sor halad, néha lámpa megállítja.

Ebben a forgalmi helyzetben érdemes előre tekinteni. Ha már látjuk, hogy fékeznek előttünk, esetleg piros forgalmi lámpa van velünk szemben, érdemes leszállni a gázról és kigurítani a kocsit. Ha pedig elindul előttünk a sor, akkor pedig kerüljük a feleslegesen hirtelen gyorsításokat! A helyzet az, hogy a legtöbb autóban két pedállal lehet a fogyasztást a legjobban befolyásolni. Az egyik a gáz a másik pedig a fék. A szomorú helyzet az, hogy mind a kettő használatával, csak növelni tudjuk gépjárművünk fogyasztását, ezért ezeknek túlzott használata gazdaságtalan üzemeltetést fog eredményezni. Lényegében a leggazdaságosabb vezetési stílus, ha a gázhoz alig, a fékhez pedig soha nem érünk, hanem az autó belső ellenállása fogja megállítani azt. Valljuk be, hogy ez a használati mód a valóságtól elrugaszkodott! Még egy dolog, ami a hagyományos manuális váltóval szerelt kocsikat érint! Ha gyorsítunk, mindig olyan sebességfokozatot válasszunk, hogy a motort a maximális nyomatéktartománya környékén tudjuk üzemeltetni. Soha ne gyorsuljunk kis sebesség esetén nagy fokozatban! Ekkor az alacsony fordulat miatt nagyobb gázt kell adnunk! Ez a módszer nem gazdaságos, ráadásul a motor dugattyúi, illetve a hengerfal idő előtti kopásához vezethet! Magasabb sebességi fokozatban akkor érdemes közlekedni, ha csak gurítani szeretnénk a járművet és nem szeretnénk érdemben gyorsítani.

3. Lényegében forgalommentes lakot területen kívüli út, főút, autópálya.

Ezekben az utakban van egy közös nevező. Mégpedig az, hogy a legtöbb esetben a 90 km/h-ás sebesség megengedett rajtuk. A terep szabad mindenki annyival megy amennyivel akar (természetesen a maximális sebesség korlátozást betartva). Nincs szükség gyorsításra-lassításra, hanem a felvett utazósebességünkkel tudunk folyamatosan haladni. Ám ez a poszt a gazdaságosságról szól. Hol tudunk itt spórolni? Mivel sebességünk állandó, gyorsítás, illetve lassítás közben elpazarolt energiáról nem tudunk beszélni. Viszont a sebességünket megválaszthatjuk, hogy gazdaságosabban tudjunk közlekedni.

Nézzünk egy példát: Tegyük fel, hogy egy VW Tiguan-ban ülünk és megyünk az autópályán 130 km/h-val. 

Tudjuk, hogy a kocsi légellenállási együtthatója 0,37, míg a homlokfelülete durván 3 négyzetméter. Így a kocsi légellenállása 130-as tempónál durván 936 N. A teljes ellenálláshoz szükséges még a kocsi többi súrlódásból eredő keletkező ellenállása, de mivel ez a sebességgel lineárisan növekszik, most ne foglalkozzunk vele. Mi történik, ha a 130-as sebesség helyett csupán 110-el haladnánk? Ebben az esetben 15,4%-al haladnánk lassabban. De mit kapunk érte cserébe? A légellenállásunk durván 670 N-ra csökken! Ez 28,4%-os légellenállás csökkenés! Látszik, hogy nagyobb sebességnél egy kicsi sebesség csökkentés esetén is könnyű kisebb fogyasztást elérni.

Mi egyebet tehetünk még a gazdaságosabb vezetésért? Ha teheted ne indulj el csúcsidőben!

Persze ezt megint könnyebb leírni, mint véghez vinni. A legtöbb ember reggel megy dolgozni. Sajnos az nem jó spórolási ötlet, hogy inkább nem megyek dolgozni. Ebben a részben én inkább arra gondolok, hogy mielőtt elindulnál tájékozódj a forgalmi helyzetről arról az útvonalról, amit érinteni készülsz. Ha teljes a káosz és ráérsz, várj egy kicsit mielőtt elindulnál, hátha csillapodik a forgalom mire odaérsz, elkerülve így az araszolást.

Mielőtt elindulnál tervezd meg az útvonaladat!

Útvonal tervezéssel szerintem rengeteget lehet spórolni, mindjárt mutatok is egy példát. Budapest III.ker. Csobánka térről szeretnénk a Liszt Ferenc repülőtérre kijutni. A kocsi amivel mennénk egy Suzuki SX4 1.5-ös motorral. A kocsi fogyasztása városban 8,5 l/100km országúton pedig 5,6 l/100km.

A Google Maps kettő útvonal opciót ad nekünk.

1. Körbe az egész városon!

Ez az útvonal 43,8 km hosszú! Legyen a benzinár 350 Ft/l. A kocsi kopásából eredő fenntartási költség pedig 10 Ft/km. A fogyasztás pedig 5,6 l/100km. Ekkor ez az út  1295 Ft-ba kerül. Tegyük fel, hogy megyei matrica van a kocsin, így azt nem kell számítani

2. Keresztül az egész városon!

Ebben az esetben az út hossza csupán 32,8 km, de lássuk mennyibe kerül nekünk? A fogyasztás ebben az esetben 8,5 l/100km, a többi paraméter megegyezik. Ebben az esetben az út költsége 1305 Ft.

Látjuk, hogy a két útvonal árában van különbség, jó jó igaz csak 10 forint, de hirtelen ezt a példát találtam. Aki tud frappánsabbat az légyszi kommentben írja le! A lényeg igazából az, hogy nem feltétlen a legrövidebb út a leggazdaságosabb! Ezért érdemes mindig megtervezni, hogy merre fogsz menni.

A legnagyobb spórolást pedig a következő kérdéssel érheted el!

El kell-e mennem egyáltalán?

Rengeteg üzemanyagot és futásköltséget lehet megspórolni azzal, ha megszervezzük a közlekedési feladatainkat a napra-hétre. Eszméletlen sok felesleges rohangálástól szabadítjuk meg magunkat és nem ülünk a kocsiban feleslegesen. Ráadásul a jegesmedvék is boldogan fognak integetni a jégsapkákról, mert nem kell a mancsaikkal a vízben evezniük!

Remélem azért sikerült néhány érdekességet írnom a posztban!