Gazdaságosan vezetni sexy!

Persze erre a feltevésre, mindenki rákontrázhat, hogy hát héj, majd tötyögök, meg feltartom a sort, meg mindenki dudál rám, meg anyázik! Nem fogok ám kullogni! 

Ellenben, ha gazdaságosan, illetve megfontoltan vezetünk annak több pozitív eredménye is lehet! Először is a jegesmedvék boldogabbak lesznek, mert lassabban fogy el alattuk a jég! Másodsorban pedig a pénztárcánk belső tartalma is csekélyebb mértékben fog csökkenni. 

A jegesmedvék aranyosak, meg minden, de szerintem a legtöbb embert a pénztárcája jobban érdekli!

Ahhoz, hogy megállapítsuk, hogy hogyan tudunk gazdaságosabban közlekedni személygépjárművünkkel, első sorban három forgalmi helyzetet szeretnék felvázolni. Tudom, hogy ennél sokkal több létezik, de szerintem ezzel a hárommal, letudom majd fedni a forgalmi szituációk többségét.

1. Belvárosban, vagy autópályán teljes dugó, a sor csak lépésben halad.

Ha a sor csupán lépésben, vagy egyáltalán nem halad, sajnos abban az esetben nem sok mindent tehetünk. Természetesen logikus az az elképzelés, hogy ha nem kell menni, akkor a motor leállítható. Ha pedig a motor nem üzemel, akkor nem is fogyaszt semmit, tehát pénzt spórolunk. Valószínűleg így született meg a Start-Stop rendszer. Én ennek két dolog miatt nem vagyok híve. Első sorban a sok indítás és leállítási ciklus araszolás esetén sokkal többet használja a motor önindítóját, ami az eszköz idő előtti tönkremeneteléhez vezethet. Másodsorban jön a nyár és szerintem álló motornál nem hiszem, hogy nagyon menne a légkondi kompresszora. A negyvenfokos autóban izzadva pedig kevesen gondolnak a jegesmedvékre! Ilyen helyzetben szerintem azt érdemes tenni, hogy ha megindul a sor kis gázzal szépen araszolunk a dugó végéig. Két dolgot ne csináljunk. Ha megindul előttünk a sor felesleges hirtelen nagy gyorsítással utána eredni. A másik pedig, hogy ne bőgessük a motort álló helyzetben, mondjuk azért ez elég logikus.

2. Bármilyen típusú úton viszonylag nagyobb forgalom, de a sor halad, néha lámpa megállítja.

Ebben a forgalmi helyzetben érdemes előre tekinteni. Ha már látjuk, hogy fékeznek előttünk, esetleg piros forgalmi lámpa van velünk szemben, érdemes leszállni a gázról és kigurítani a kocsit. Ha pedig elindul előttünk a sor, akkor pedig kerüljük a feleslegesen hirtelen gyorsításokat! A helyzet az, hogy a legtöbb autóban két pedállal lehet a fogyasztást a legjobban befolyásolni. Az egyik a gáz a másik pedig a fék. A szomorú helyzet az, hogy mind a kettő használatával, csak növelni tudjuk gépjárművünk fogyasztását, ezért ezeknek túlzott használata gazdaságtalan üzemeltetést fog eredményezni. Lényegében a leggazdaságosabb vezetési stílus, ha a gázhoz alig, a fékhez pedig soha nem érünk, hanem az autó belső ellenállása fogja megállítani azt. Valljuk be, hogy ez a használati mód a valóságtól elrugaszkodott! Még egy dolog, ami a hagyományos manuális váltóval szerelt kocsikat érint! Ha gyorsítunk, mindig olyan sebességfokozatot válasszunk, hogy a motort a maximális nyomatéktartománya környékén tudjuk üzemeltetni. Soha ne gyorsuljunk kis sebesség esetén nagy fokozatban! Ekkor az alacsony fordulat miatt nagyobb gázt kell adnunk! Ez a módszer nem gazdaságos, ráadásul a motor dugattyúi, illetve a hengerfal idő előtti kopásához vezethet! Magasabb sebességi fokozatban akkor érdemes közlekedni, ha csak gurítani szeretnénk a járművet és nem szeretnénk érdemben gyorsítani.

3. Lényegében forgalommentes lakot területen kívüli út, főút, autópálya.

Ezekben az utakban van egy közös nevező. Mégpedig az, hogy a legtöbb esetben a 90 km/h-ás sebesség megengedett rajtuk. A terep szabad mindenki annyival megy amennyivel akar (természetesen a maximális sebesség korlátozást betartva). Nincs szükség gyorsításra-lassításra, hanem a felvett utazósebességünkkel tudunk folyamatosan haladni. Ám ez a poszt a gazdaságosságról szól. Hol tudunk itt spórolni? Mivel sebességünk állandó, gyorsítás, illetve lassítás közben elpazarolt energiáról nem tudunk beszélni. Viszont a sebességünket megválaszthatjuk, hogy gazdaságosabban tudjunk közlekedni.

Nézzünk egy példát: Tegyük fel, hogy egy VW Tiguan-ban ülünk és megyünk az autópályán 130 km/h-val. 

Tudjuk, hogy a kocsi légellenállási együtthatója 0,37, míg a homlokfelülete durván 3 négyzetméter. Így a kocsi légellenállása 130-as tempónál durván 936 N. A teljes ellenálláshoz szükséges még a kocsi többi súrlódásból eredő keletkező ellenállása, de mivel ez a sebességgel lineárisan növekszik, most ne foglalkozzunk vele. Mi történik, ha a 130-as sebesség helyett csupán 110-el haladnánk? Ebben az esetben 15,4%-al haladnánk lassabban. De mit kapunk érte cserébe? A légellenállásunk durván 670 N-ra csökken! Ez 28,4%-os légellenállás csökkenés! Látszik, hogy nagyobb sebességnél egy kicsi sebesség csökkentés esetén is könnyű kisebb fogyasztást elérni.

Mi egyebet tehetünk még a gazdaságosabb vezetésért? Ha teheted ne indulj el csúcsidőben!

Persze ezt megint könnyebb leírni, mint véghez vinni. A legtöbb ember reggel megy dolgozni. Sajnos az nem jó spórolási ötlet, hogy inkább nem megyek dolgozni. Ebben a részben én inkább arra gondolok, hogy mielőtt elindulnál tájékozódj a forgalmi helyzetről arról az útvonalról, amit érinteni készülsz. Ha teljes a káosz és ráérsz, várj egy kicsit mielőtt elindulnál, hátha csillapodik a forgalom mire odaérsz, elkerülve így az araszolást.

Mielőtt elindulnál tervezd meg az útvonaladat!

Útvonal tervezéssel szerintem rengeteget lehet spórolni, mindjárt mutatok is egy példát. Budapest III.ker. Csobánka térről szeretnénk a Liszt Ferenc repülőtérre kijutni. A kocsi amivel mennénk egy Suzuki SX4 1.5-ös motorral. A kocsi fogyasztása városban 8,5 l/100km országúton pedig 5,6 l/100km.

A Google Maps kettő útvonal opciót ad nekünk.

1. Körbe az egész városon!

Ez az útvonal 43,8 km hosszú! Legyen a benzinár 350 Ft/l. A kocsi kopásából eredő fenntartási költség pedig 10 Ft/km. A fogyasztás pedig 5,6 l/100km. Ekkor ez az út  1295 Ft-ba kerül. Tegyük fel, hogy megyei matrica van a kocsin, így azt nem kell számítani

2. Keresztül az egész városon!

Ebben az esetben az út hossza csupán 32,8 km, de lássuk mennyibe kerül nekünk? A fogyasztás ebben az esetben 8,5 l/100km, a többi paraméter megegyezik. Ebben az esetben az út költsége 1305 Ft.

Látjuk, hogy a két útvonal árában van különbség, jó jó igaz csak 10 forint, de hirtelen ezt a példát találtam. Aki tud frappánsabbat az légyszi kommentben írja le! A lényeg igazából az, hogy nem feltétlen a legrövidebb út a leggazdaságosabb! Ezért érdemes mindig megtervezni, hogy merre fogsz menni.

A legnagyobb spórolást pedig a következő kérdéssel érheted el!

El kell-e mennem egyáltalán?

Rengeteg üzemanyagot és futásköltséget lehet megspórolni azzal, ha megszervezzük a közlekedési feladatainkat a napra-hétre. Eszméletlen sok felesleges rohangálástól szabadítjuk meg magunkat és nem ülünk a kocsiban feleslegesen. Ráadásul a jegesmedvék is boldogan fognak integetni a jégsapkákról, mert nem kell a mancsaikkal a vízben evezniük!

Remélem azért sikerült néhány érdekességet írnom a posztban!

Figyelem! A poszt nyomokban fizikát tartalmaz!

A történet lehet, hogy ismerős íme: Tesco parkolóban megrendezésre kerülő Škoda találkozón két oktáviás egymás mellé parkol. Mind a ketten kiszállnak szeretett járművükből, beszélgetnek, szemrevételezik a másikét. Aztán elhangzik egy bűvös kérdés! Milyen motorral van szerelve a járgány? Az egyik hősünk azt mondja: Az én kocsim 1.8-as turbós és 177 lóerős! Hú az nem is rossz mondja a másik. Nekem 1.9-es TDI-m van ami ugyan csak 129 lovas, de 310 Nm-es csúcsnyomatéka van! Szerintem nekem a nagy nyomatékom miatt jobban gyorsul a verdám, mint a te 1.8 benzinesed! Innen szerintem már ki lehet találni, hogy merre tart a történet! Természetesen rendeznek egy kis gyorsulási versenyt! Azonban mielőtt megmérkőznének ki tudnánk-e mi találni, hogy ki fog ebből a küzdelemből győztesen kijönni?

Egy kis segítség a válaszhoz:

A benzines 177 lóerős 5500-as fordulaton csúcsnyomatéka 235 Nm 1950-es fordulaton.

A dízel 129 lóerős 4000-es fordulaton csúcsnyomatéka 310 Nm 1900-as fordulaton.

Az egyszerűség kedvéért, most tekintsünk el a kocsik súlykülönbségétől (mind a kettő oktávia), a sofőrök reakcióidejétől, a gumik tapadásától, továbbá a sebességváltók, illetve a hajtásláncok karakterisztikáitól!

Mielőtt tovább olvasnád a posztot, kérlek, hogy a megadott adatok alapján mond ki magadban a győztest! Benzines, vagy Dízel?

Lássuk mit mond erről a fizika!

Tudjuk, hogy a teljesítményt a következő képlet segítségével kapjuk meg: P=Mxω. Ahol a mértékegységek a következőek: P⇒Watt, M⇒Newtonméter, ω⇒radián/szekundum. Mi is ez a teljesítmény? Azt tudjuk, hogy 1 Watt egyenlő 1 Joule/másodperc-cel. Tehát a teljesítmény pongyolán fogalmazva azt jelenti, hogy mekkora energiaváltoztatásra vagyunk képesek 1 másodperc alatt. Azt is mondhatjuk, hogy a teljesítmény az valamilyen energiaáram. Innen pedig már a döntés egyszerű! Mivel mind a két kocsi azonos fizika jellemzőkkel bír, ezért az fog nyerni, amelyik egy adott idő alatt több motorenergiát tud mozgási energiává átalakítani! Ebben pedig a benzin motorral szerelt oktávia a jobb. A 177 lóerő megfelel 131 kW-nak ami ugye 131.000 Joule/sec. A dízel motorteljesítménye durván 96 kW, ami 96.000 Joule/sec.-nek felel meg. Tehát a nagyobb teljesítményű kocsi fog győzni!

 Természetesen már látom magam előtt a kommenteket, hogy héj hát hogy van ez így! A bejegyzés valahogy így nézne ki:

Nagyon jól megtanultuk fizikaórán, ezt a fantasztikus képletet, hogy F=mxa. Ahol F az erő, "m" a tömeg, "a" pedig a gyorsulás. Tehát két azonos tömegű kocsi közül az fog jobban gyorsulni, amelyik nagyobb erőt (F)-et tud átvinni a kerekeken át az aszfaltra! Azt is tudjuk, hogy az F=M/r, ahol F az aszfaltra átvitt vonóerő, "r" a kerekek sugara, M pedig a kerékre ható nyomaték! Mivel Te feltételezed, hogy a két oktávia megegyezik, ezért tegyük fel, hogy a két autó kerekeinek a sugara is megegyezik! Ekkor azonban a vonóerő egyenesen arányos a nyomatékkal! A 310 Nm pedig nagyobb a 235 Nm-nél, tehát a Dízel fog jobban menni, Te pedig kedves Kristóf hülye vagy!

A vicc az egészben, hogy a kedves kommentelőnek, még igaza is lehetne! Ez abban az esetben történhetne meg, ha a dízel belsőégésű motorok olyan ideális nyomatéktartó erőgépek lennének, amelyek az alapjárati fordulatszámtól a maximális fordulatszámukig nagyobb névleges nyomatékot tudnának produkálni, ugyan akkora fordulatszám tartományon, mint benzines társaik. De a valóságban ez nem így van! 

Kíváncsiság képpen nézzük meg, hogy a két motor a maximális névleges teljesítményénél mekkora nyomatékot tud leadni a főtengelyre! Nézzük a benzinest: 131 kW-ot ad le 5500-as fordulaton. Az 5500-as percenkénti fordulat megegyezik 575,96 radián/sec-al. A P=Mxω-át átalakítva M=P/ω-ra, és ebbe behelyettesítve megkapjuk, hogy ezen a fordulaton a motor 227,45 Nm leadására képes. A dízel motor esetében hasonlóan járunk el, így a 96 kW 4000-es percenkénti fordulatszám esetében a motor 229,18 Nm leadására képes! Láthatjuk, hogy a két motor nyomatéka szinte majdnem, hogy megegyezik (a különbség kisebb, mint 2 Nm!). Viszont, ha megnézzük, hogy mekkorát esett a két nyomaték a maximális névleges nyomatékokhoz képest, akkor egy egészen más képet kapunk! A benzin motor maximálisan 235 Nm-t tudott leadni. A nyomatékcsúcshoz képest csupán 7,55 Nm-el csökkent a nyomatéka. A dízel motor maximálisan 310 Nm nyomatékot képes leadni, ellenben a maximális teljesítményénél 80,82 Nm-el kevesebb nyomaték leadására képes. Ez drasztikus csökkenés! Ennek ellenére a dízel motor szinte az egész működési tartománya alatt nagyobb nyomaték leadására képes, mint benzines társa! Jogosan vetülhet fel a kérdés, hogy hol van a kutya elásva?

Fordulatszám Te fránya!

Az egész titok nyitja a motorfordulatokban kell keresni! Az szép és jó, hogy a dízel motorral szerelt oktáviánk 4000-es percenkénti motorfordulatnál leadja a 229,18 Nm-ét. Ellenben a benzinmotorral szerelt társa 5500-as fordulaton képes leadni a 227,45 Nm-ét. Ez a motorfordulat 1,375-ször nagyobb, mint a dízelé, ellenben a dízelnek csak 1,0076-szor nagyobb a nyomatéka. 1,375x(1/1,0076)=1,365. Ennyivel fog jobban gyorsulni a benzines de nagyobb teljesítményű oktávia, mint a dízel de nagyobb nyomatékú! Lássuk a gyári adatokat: A benzines oktávia 8 másodperc alatt gyorsul 0-100 km/h-ra, a dízel oktávia pedig 9,7 másodperc alatt képes a 0-100 km/h-ás sprintre. Csak a magam ellenőrzése képpen: 9,7/8=1,2125. Tehát a valóságban nem 1,365-ször fog jobban gyorsulni a benzines oktávia, hanem csupán 1,2125-ször. Tehát az idealizált eset kb. 12,6%-os hibát eredményez. De a lényeg, hogy gyorsulási verseny esetén a megfelelő körülmények között, jó hajtáslánc és váltó esetén, mindig a nagyobb lóerővel rendelkező kocsi fog nyerni!

Még egy utolsó kommenttípus:

Ezeket a sorokat olvasva egy büszke TDI tulajdonos a következőket írhatja: Hát ki az az állat aki kihuzatja 4000-ig a dízeles kocsiját! El kell váltani még időben, hogy a motorfordulatot a nyomatékcsúcs tartományában tudjam tartani! A kommentelőnek teljes mértékben igaza van és a gazdaságos vezetéssel kapcsolatos posztomban ki is fogok térni erre a technikára! De lássuk, hogy mekkora motorteljesítményt kaphatunk, ha a dízel, illetve a benzines motorunkkal a nyomatékcsúcs tartományában gyorsulási versenyeznénk!

Kezdjük a dízellel: Tegyük fel, hogy a jó kis dízel motorunk 1900-2500-as fordulatszám tartományban adja le névleges 310 Nm nyomatékát. Így a maximális teljesítmény a tartomány maximális fordulatszámához, az az a 2500-as percenkénti főtengely fordulathoz tartozik. Ekkor a motor teljesítménye: (261,8x310)/1000=81,16 kW, avagy durván 109 lóerő. Ebből látszik, hogy a motor nyomatékcsúcs környékén való üzemeltetése nem használja ki a motor teljes teljesítményét, hiszen ez a dízelmotor 129 lóerő leadására képes. A benzines maximális nyomatékát a 2000-5000-es fordulatszám tartományban adja le. Hiszen a maximális 5500-as fordulaton is csupán 7,5 Nm-el kisebb a leadott nyomaték a maximális névlegestől. Így 5000-es fordulatnál a motor teljesítménye: (523,6x235)/1000=123,05 kW, ami durván 165 lóerő.

A lényeg az, hogy ebben az esetben és általában a legtöbb esetben a hasonló kaliberű dízelek nagyobb csúcsnyomaték leadására képesek, mint benzines társaik. Így azonos motorfordulatszám esetén a dízelek nagyobb teljesítmény leadására lesznek képesek, mint a benzines erőforrások. Ez a mi esetünkben is látható. Nézzük meg mind a két motor teljesítményét azonos 2000-es percenkénti fordulat esetén. A dízel ekkor (209,44x310)/1000=64,93 kW-ot, míg a benzines csak (209,44x235)/1000=49,22 kW-ot ad le. 4000-es fordulat esetén a dízel (418,88x229,18)/1000=96 kW, míg a benzines (418,88x235)/1000=98,44 kW-ot ad le. Most tekintsünk el ettől a 2,44 kW-os különbségtől, az akár kerekítési hibákból is összejöhetett. 

Mi ebből az egészből a tanulság?

A dízel motorok általában a működés tartományuk alatt nagyobb nyomaték, illetve vonóerő leadására képesek, mint nagyjából azonos paraméterekkel és űrtartalommal rendelkező benzines társaik. A hátránya a dízelnek cserében az, hogy a nagyobb nyomatékot, illetve az azzal járó vonóerőt lassabban adja le benzines társainál, mert a vele elérhető maximális motorfordulatszám kisebb lesz a benzines erőforrásoknál. Ezért lesz a dízelmotor tökéletesen alkalmas erőgépek, teherautók, vonatok hajtásához. Ahol nem az a lényeg, hogy milyen gyorsan tudsz leadni nagy nyomatékot (vonóerőt), hanem az a fontos, hogy egyáltalán le tudsz adni nagy nyomatékot (vonóerőt).

Ami pedig a történetünk szempontjából fontos, hogy az azonos paraméterű kocsik közül egy gyorsulási verseny keretében NEM számít a maximális nyomaték! Csakis a járművek által leadott teljesítmény dönti el, hogy ki ér előbb célba!

Bizonyára ez a kérdés többekben megfordult, hogy milyen is lenne számára az ideális autó. A probléma abban rejlik, hogy a kínálat hatalmas, hiszen nagyon sok márka és típus közül lehet válogatni. Az emberek ilyenkor persze elkezdik valahogy szűkíteni a kört, amit lehet, hogy nem a legoptimálisabban csinálnak. Néhány pontban szeretném összefoglalni, hogy szerintem hogyan érdemes kiválasztani a számunkra legmegfelelőbb gépjárművet.

1. Határozzuk meg a járműre szánt pénzmennyiséget. 

Ezt a lépést szerintem azért érdemes megtenni, mert fontos tudni, hogy mennyi pénzből gazdálkodhatunk. Nem azt mondom, hogy egy pontos összeget, hanem inkább egy tartományt adjunk meg! Ha esetleg használt autó vételében gondolkodunk, akkor a kocsi vételára mindenképpen kisebb legyen a maximális keretösszegnél, hogy az esetleges meghibásodás (pl. tönkremegy a generátor) ne okozzon anyagi terhet.

2. Határozzuk meg a használati módot.

Mi is az az autó és mire is való? Az autó lényegében egy tartály, ami önálló erőből mozgásra képes, így ki tudja szolgálni helyváltoztatási igényünket, hogy eljussunk A-ból B-be. Ezt a mondatod olvasva a gyűjtők, meg az élményautózók biztos megköveznek. De a lényeg a helyváltoztatás. Fontos, hogy egyszerre hányan szeretnénk a kocsiban utazni, illetve milyen gyakran utaznak velünk mások is. Napi rendszerességgel, vagy csak ritkán használnánk a kocsit? Rövid, vagy hosszú utakra járnánk vele? Bármilyen speciális kritérium, igény van-e?

Ezzel a két ponttal már jelentősen le tudjuk szűrni a teljes kínálatból a számunkra kedvező járműveket.

3. Ne csak a szívünkre hallgassunk!

A keresésnél ne foglalkozzunk az autó márkájával. A nem veszek francia szart, vagy füstölő németet felejtsük el. Ha a keresés végén vannak konkrét típusok, majd azokat kell a népítéletét megnézni. Tudom, hogy nehéz megállni, de egy picit feltételezzük azt, hogy az autókat a gyárak igyekeznek minél jobb minőségben előállítani. Persze ez így nem igaz, mert az autógyárak az optimális minőség elérésere törekednek, de azért léteznek minőségre vonatkozó szabványok pl.: ISO/TS16949

Nézzünk egy példát. Használt autót szeretnék vásárolni és van egy 1.500.000Ft-os keretem. A kocsival 15km-re járok dolgozni (Ilyen kis távolságra nem érdemes dízelt venni). Szeretném, hogy a kocsi 5 személyes legyen, hogy a 4 tagú családdal kényelmesen elférjünk, ha vidékre utazunk. A hobbim miatt szoktam nagyobb dolgokat vinni a kocsival. Nincs szükségem 4x4-es autóra a lakótelep aszfaltozott. Mivel használt autóban gondolkodom ezért az autóra maximum 1.200.000Ft-ot szánok. A használtautó.hu-n beállítom az összeget, az évjáratot (11 évesnél ne legyen öregebb), kiválasztom a kombit és az egyterű lehetőséget, illetve az üzemanyagnál a benzinest választom. A többi lehetőséget üresen hagyom, hogy lássam a teljes kínálatot. Így az eredetileg 98360 db autóból csak 413 db maradt. Ezeket márka és típus szerint átfutom, hogy lássam mi a kínálat.

Opel Astrák, Skoda Octaviák, Fordok és miegymás tömkelege fogad. Fontos-e, hogy egy autóban mennyi kilométer van? Szerintem nem. Sokkal fontosabb számomra, hogy hogyan volt a kocsi kezelve, illetve karbantartva. Hiszen ami a kilométer zabálása közben tönkremegy azt a legtöbb esetben cserélni is lehet és a gondos gazda erre oda is figyel (Ha meg nem akkor esetleges alkualapnak megfelelhet). Ha megvannak a számomra szimpatikus autófajták, akkor megnézem, hogy mit ír róluk a népítélet, amit itt meg is nézhettek. Ha ezzel kész vagyok, már konkrét típusok lesznek a kezemben amik közül aztán lehet választani.

Tudom ez a módszer melósabb, mint ha a HAHU-n addig szűkíteném a találati számot, amíg mondjuk csak 20-30 db autó marad, de így lehet, hogy találok olyat, ami jobb vétel lehet számomra. Így még az is előfordulhat, hogy olyan márka, illetve típus lehet nekem a legmegfelelőbb, amire a keresés elején nem is gondoltam volna.

Remélem tudtam valamit segíteni!

Sziasztok!

Laskai Kristóf vagyok autóbuzi, járműgépész hallgató. Nem tudom, hogy hogyan működik egy blog indítása, de én azt találom értelmesnek, ha az elején írok pár szót magamról, illetve arról, hogy miért is kezdtem el egyáltalán ilyen dologgal foglalkozni?

Azt, hogy hogyan szeret bele az ember autókba, vonatokba, repülőkbe egyszerűen nem tudom megmagyarázni. Biztos a legtöbb embernek van olyan ismerőse, aki úgy vesz autót, hogy nem érdekli az állapota, nem érdekli az ára egyszerűen beleszeret és vesz mondjuk egy csodálatos néhány helyen rohadó E46 BMW-t. No az ilyen fazonoknak érdemes feltenni ezt az egyszerű kérdést: Miért?

A blogolást igazából két indok miatt kezdtem el. Elsősorban szeretném magam kipróbálni, hogy milyen írásos tartalmat tudok készíteni. Másodsorban pedig mindig is irigyeltem a Totalcar-os fiúkat, hogy milyen jó dolguk van, hogy arról írhatnak amit igazán szeretnek és ezt én is ki szeretném próbálni.

A tartalomról annyit, hogy igyekszem érdekes az autós világgal kapcsolatot posztokat készíteni. Ha igény is lesz rá, akkor szeretnék egy kicsit az ismeretterjesztős vonalba is belecsípni. Még annyit, hogy az itt készített tartalmakért senkitől semmi támogatást nem kapok! Ennek ellenére a példáimban fognak szerepelni autómárkák, illetve típusok. A posztjaimat igyekszem heti rendszerességgel megjeleníteni.

Szeretnék mindenkit megkérni arra, hogy ha bármi kérdése, új témához javaslata, illetve véleménye van, akkor azt kommentben írja meg. A fejlődésem érdekében szükséges, hogy kapjak visszacsatolást az olvasóktól!

Sziasztok!